Gondolatfolyamok...

Ameddig a szem ellát! Csak addig kell jónak lenned! Ameddig a szemed képes befogadni a jót, szépet, csak addig legyél önmagadhoz is jó! Éveken át semmibe meredni. Éveken át kívülállóként lesni magunk elé. Meddig szeretnél élő halottként létezni? Meddig akarsz a sok részeként belebonyolódni a...

Kilépve a sötétségből megpillantjuk az eget. Észre vesszük a füvet, a vizet. Felfigyelünk az életre. Az élet áramlására. Az élet megállíthatatlan folyamatosságára, mely körülvesz bennünket, akár szeretnénk, akár nem. Megállíthatatlan bölcsességével szelíden bimbót nevel, majd a pillanat...

Évtizedek múló gyönge pora végigsimul a tárgyakon. Évek, melyek részleteiben nem is fontosak. Évek, melyek gyökerei valamikor gyermekkorban sarjadtak és csak úgy belefeledkezve hónapok teltek élettel. Évek telnek élettel és érzésekkel csak azért, mert ez a feladat most. És állni kell a sarat, bármi...

Kivont karddal nekimenni az egy helyben, fegyvertelenül álló kőszobornak. Hadakozni és esetlenül belévágni acélnyelvünket, de csak szikrázik és elfáradva, zokogva a földre rogyni: Nekem ez nem megy! Még meg sem álltál! Még nem is nézted meg se távolból, se közelről azt a szobrot! Még nem is jutott...