Ameddig a szem ellát...
Ameddig a szem ellát! Csak addig kell jónak lenned! Ameddig a szemed képes befogadni a jót, szépet, csak addig legyél önmagadhoz is jó!
Éveken át semmibe meredni. Éveken át kívülállóként lesni magunk elé.
Meddig szeretnél élő halottként létezni? Meddig akarsz a sok részeként belebonyolódni a hétköznapok fura kínlódásaiba?
Meddig szeretnél semmiként élni, és semmiként belefeledkezni a mindenbe?
Ennél Te sokkal többre vagy hivatott! Ennél sokkal több dolgot vihetsz véghez! Ennél neked sokkal egyszerűbb és szebb a küldetésed!
Nem is hinnéd, mennyire egyszerű a dolgod! Nem is hinnéd, milyen csodás dolgok várnak rád. Csak engedd meg magadnak. Csak legyél jó magadhoz és engedd be a Csodát magadba.
Legyél Te az első, s mégis engedj mindenkit magad elé! Legyél Te a legfontosabb, s mégis tegyél meg mindent másoknak.
Legyél olyan, amilyen igazán szeretnél lenni – szívedből. Legyél a legszebb, a legjóságosabb, a legnagyszerűbb, s ha mindezt szíved mélyéről teszed, senki nem fog ezzel visszaélni. Biztonságban leszel, mert magadból merítkezel. Biztonságban vagy, mert Te magad vagy magad védelmezője. Biztonságban vagy. Magadból indultál el, Te vagy az kezdet, s Te vagy a vég! Magadból indulsz el, s Te vagy a végcél is. De amíg elérsz magadhoz, nagyon hosszú úton kell végigmenned. S miközben mész, ne feledd el, legfőbb célod nem egy végállapot elérése, hanem maga az út élvezete. Ne akarj valamit elérni, amely elérésekor majd nagyon jó lesz. Így gondolkodva csalódni fogsz. Helyesen úgy teszel, ha a célod a végcél-nélküliség. Nem a céltalanság, hanem a végcél-nélküliség, amely magában foglalj a „soha meg állást”.
Gondolj csak bele. Mindig tovább kell menni, soha nem lehet megállni. Ha az ember megáll, akkor azt jelenti, hogy itt, a Földön meghalt. Mindig, újra, és újra tovább kell menni, tenni.
Nincs végcél. Nincs végállapot. Csak Te vagy és az út, melynek részévé válsz. Te magad vagy az út, Te magad vagy a véget nem érő kaland.
Hidd el, hogy sokkal több vagy, mint hogy elérj egy célt és ott feladd. Hidd el, nem lényeges, hogy milyen munkát végzel. Hidd el, maga az út megtétele a legfontosabb. Az, hogy miközben magadban elmélyülsz és utazol, tudsz-e igazán változni. Tudsz-e igazán átalakulni olyanná, amilyenné valójában teremtettél!?
Az út nagy részét magaddal kell töltened, és változnod kell. Rengeteg dolgot felvettél a világból, melyek csak károsítanak. Ha elindulsz a saját utadon, ezek a dolgok mind elmaradnak majd mögötted, mert az Igazi Életedhez nem kellenek. Az Igazi Életed nem pénzből áll, és nem másoktól függ. Az Igazi Életed nem függ semmitől, hiszen amikor létezést kaptál, nem szabtak feltételeket. Az Igazi Életedben nincs harag, nincs féltékenység.
Az benned rejlő Igazságnak csak Szeretetre van szüksége.
Szeretetre, mely belőled indul, s benned ér célba. Szeretet, melynek nincs mércéje. Mindenki befogadhatja, csak el kell tudnia hinni. Hinned kell a Végtelen Szeretetben. Ha hiszel benne, befogadóvá válsz. A Szeretet benned rejlik, csak elő kell varázsolni. Fordulj bizalommal magadhoz, tudsz segíteni magadnak.
Ha Szereted Magadat, minden megváltozik Benned, és körülötted. Mindenki meg fog változni körülötted, mert megérzik Rajtad a változást, a Bizonyosságot. A Bizonyosság, ami körülvesz, magabiztossá tesz. Bizonyosság az Élet Igazságosságában. Bizonyosság az Életed végtelenségében. Bizonyosság mindenben, amit Szíved diktál. Bizonyosság a Belőled áradó Szeretetben. Bizonyosság a helyes út bizonyosságában.
Szeretet, Bizonyosság, Igazságosság, Feltétel-nélküliség, Törődés, Odafigyelés, Gyámolítás, Felelősség. Ezek mind Veled vannak, ezeket mind Valaki táplálja Beléd, s mindet meg is teszi Érted. A Végtelenség Gyermekei vagyunk mindannyian.
Végtelenségünk ajándék, melyet Hála és Béke jár át, minden nap.
Köszönöm Magamnak, hogy ezt a Nyugalmat megtalálhattam!
2015. április 19.
